.....Hazaért,az autóval betolatott a garázsba, felment a lépcsőn, de menet közben sem tudta az agyát kikapcsolni folyamatosan pörögtek a kis fogas kerekek. Levetkőzött beállt a zuhany alá. Kinyitotta a vízcsapot és hagyta, hogy a hideg víz végig ömöljön a testén. Nem bírta túl soká, de éberebb lett tőle. Felfrissült és már tiszta fejjel lépett ki a zuhany alól. A konyhába ment. Ennie is kellene valamit, a mai nap túl sűrű volt és az ebéd ideje alatt Zsuzsival inkább csak beszélgettek. Enni nem tudott gombóc volt a gyomrában, miután kitalálták, hogy délután elmegy újra a kávézóba hátha ott lesz az ismeretlen. Nem így lett. Nem volt ott. Amikor annak idején a későbbi férjével Zsolttal megismerkedtek egyszer ők is elkerülték egymást. Ő már nagyon szerette volna látni így elutazott a nagymamájához. A fiú is abban a városban lakott, és a sors fintora még, Zsolt is meg akarta őt lepni és kölcsönkérte barátja motorját amivel elindult hozzá a fővárosba. Így kerülték el egymást Zsoltival. Akkor már két hónapja jártak. Ez olyan mindent átható érzés volt szinte az első pillanattól, hogy ők nemsokára el is határozták egy év leteltével összeházasodnak. Az idő hamar elszállt megtartották az esküvőt. Háromszáz személyes lakodalom volt, sok embert nem is ismert aki gratulált nekik úgy érezték mindketten a menyasszony tánc után nekik ennyi elég, és elindultak inkább a nászútjukra. Kölcsön kocsival, kapkodva csomagoltak az volt csak a lényeg minnél előbb indulhassanak. Az első évek szerelemben, egyetértésben teltek. Később terhes lett, de elvetélt. Nagyon megviselte a baba elvesztése mindkettőjüket, és ez egy picit még szorosabbra fűzte kettejük kapcsolatát. Az orvos azt mondta várni kell egy kicsit a másik babával. A munkába temetkeztek így hát, mindketten és telt az idő de baba nem lett. Megromlott a kapcsolatuk, párja ki-ki tekingetett és ő rájött, érezte más volt amikor hazaért a munkából nem volt közlékeny vele, na és a szex csak egy gyorsan lezavart menetté avanzsált. Ebből elege lett, barátnőjének Zsuzsinak panaszkodott. Vele mindent meg tudtak beszélni, de ettől otthon még sajnos nem változott semmi. És eljött a pillanat amikor ki kellett mondani azt a bizonyos szót, hogy vége. Addigra már nem érzett semmit iránta, minden érzést kiirtott magából az évek hosszú sora alatt. Ismét egyedül maradt csak már nem volt tizenhat. Így egy kicsit nehezebb a párkeresés gondolta ő már nem járt szórakozó helyekre,se máshová. És most hogyan tovább? De arra jutott, hogy talán most jó lesz neki egyedül is......
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése